Norvég tanulmányút a MANORKA projekt keretében

A Magyar-Norvég Kapcsolatok (MANORKA) projekt keretében a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Norvégiába látogatott 2015. november 3. és 6. között.
A tanulmányút során a projektben vállalt témánkkal, az idősellátással kapcsolatos előadásokat hallgattunk meg, intézményeket látogattunk meg Norvégia fővárosában, Oslóban, illetve környező településeken.

A tanulmányút első napján Oppegård Önkormányzat vendégeiként tekintettük meg a városban található 3 idősotthon legnagyobbikát.

Liv Overaae, a KS (Norvég Önkormányzati Szövetség) Szenior tanácsadója tartott bevezetést az idősellátás norvég politikájába és gyakorlataiba.
A szakértő elmondta, hogy a norvég idősellátásnak változnia kell – az elöregedő társadalom, továbbá az egészségügyi helyzet megkívánja, hogy az idősügyi politikának alkalmazkodnia kell a növekvő személyzeti, ellátói és a gondozotti igényekhez.
Az egyre több idős emberre egyre kevesebb ápoló személyzet jut, amellett, hogy Norvégiában a születések száma nem csökkent (egyike a legmagasabb aránynak Európában).
A kisebb településeken súlyosabb a helyzet, mivel sokkal nehezebb szakképzett ápolót találni a feladatokra, így a helyzet nem fenntartható.

A szakértő továbbá elmondta, hogy a női munkavállalók aránya 1972 és 2014 között 40%-ról 60%-ra növekedett, amely annak is köszönhető, hogy egyre több szolgáltató központ nyílt az országban (gyermekek, ifjak, idősek részére).
A norvég egészségügyre jellemző, hogy 18 éves korig és az ellátó központokban lakók számára ingyenes az egészségügyi ellátás, amelyek felelőse a megye. Mindenki más számára a magánorvosi rendszer biztosít ellátást.
Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 6,6% (2014-es adatok szerint). A korcsoport szerinti megoszlásban a 90 év feletti személyek 90,5%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Negyvenezer ember él bentlakásos otthonokban vagy speciális apartman-házakban. Ez a szám 1994 óta nem nagyon változott, mivel folyamatosan nő az otthoni ellátottak száma.

A norvég idősellátás során az egészségügyi szolgáltatások lépcsője modellt alkalmazzák, mely szerint „a megfelelő szolgáltatásokat a megfelelő időben a megfelelő adottságokhoz és körülményekhez biztosítják”.
A legidősebbek 35%-a 2-5 óra ellátást igényel naponta, míg az 50%-a 6-12 órát. Az ezeken felüli 15% hozzávetőleg heti 65 órára tart igényt, amelyet már a bentlakásos intézményekbe való bekerülés követhet.
Az idősotthonok pénzügyeit normatív támogatási rendszer fedezi, a prioritásokat meghatározzák az önkormányzat költségvetésén belül.
Az egészségügyi szolgáltatás az idősek részére ingyenes, de a gondozóházakban lakók a bevételük, jövedelmük szerint maximum 75%-át fizetik be az otthon számára. Napidíj befizetésére is van lehetőség, rövidebb benntartózkodás esetén. Beugró összeget befizetni nem kell.

Az otthoni ellátásokban vannak ingyenes szolgáltatások, fizetni kell viszont például a takarításért, bevásárlásért. Ezt az összeget az önkormányzat határozza meg.

A szakértő elmondta, hogy a folyamatosan fejlődő technikák, technológiák megjelenése hatással van a kórházak és az önkormányzatok ellátásaira, és ez olyan új szemlélet kialakulását eredményezte, mely szerint a szolgáltatók az igénybevevőik szükségleteit mérik fel először és ehhez próbálnak alkalmazkodni a nyújtott szolgáltatásaik kialakításával.

Oppegård-ban jelenleg folyik egy projekt, amely mindennapos, aktív rehabilitációt biztosít a pácienseik számára, és ezzel segítik elő, hogy ismét függetlenné, önellátóvá váljanak az otthonukban kezelt személyek.

  • A projekt lényege, hogy az aktivitásban történt funkcionális romlás esetén növeljék az aktív tevékenységet, amellyel az életminőség növelése, illetve megőrzése a cél.
  • Tréneri csapat végzi a rehabilitációt, a páciensek jelölik ki a céljaikat, amiket a tréning során el kívánnak érni. Ezek a célok a mindennapi élet tevékenységei, amelyeket egyre nehezebben tudtak elvégezni önállóan.

32 önkormányzatnál működik egy másik kiemelt, jóléti technikákat alkalmazó projekt. amely során több technika felhasználása történik különböző esetekben.

  • GPS rendszer kiépítése a demenciával küzdő betegek részére
  • logisztikai szolgáltatás
  • éjszakai felügyelet
  • közvetlen kommunikáció
  • különböző eszközök – innovációs útmutató

Az önkormányzat maga dönt az ellátó személyzetről, a saját költségvetéséből alakítja ki, hogy hány gondozottra hány ápoló jut, mennyit képes finanszírozni.

Az idősotthon munkatársa a prevenciós tevékenységekről számol be, valamint számadatokkal is szolgál.

Norvégiában a 80 év felettiek gyakran elesnek, és az esések 1-3%-ban csipőtáji töréssel végződnek. Néhány éven belül 500 ezerre nő a 80 év felettiek száma, amely évente 9000 törést, továbbá 4,5 milliárd NOK-át jelent az állam költségvetésében.

A megelőzés legjobb módja a mozgás. Ez által tovább maradnak aktívak az emberek.

A tréningek során fejlesztik az egyensúlyt és segítik a megfelelő erőnlét elérését, majd szinten tartását. Ehhez szükséges a rendszeres testmozgás, 2-3 alkalommal hetente, amely 3 hónapig tart, és ezután következik az elértek fenntartása.

2009 óta vannak csoportok, mivel a csoportban végzett tevékenység szociális szempontból is kedvezőbb, mint az egyéni tréning. Új emberekkel találkozhatnak, új kapcsolatokat építhetnek ki az erőnléti és egyensúlyi feladatok végzése során.

A csoportban végzett tréning két szinten folyik: van egy terápiás csoport és van egy megelőző csoport.

  • A terápiás csoportra jellemző: fizioterapeuta végzi a gyakorlatokat a saját otthonukból érkezők számára, vagy az orvos utasítására kerülnek be a csoportba.
  • Jelenleg 3 csoport van, összesen 67 résztvevővel.
  • Amint elég erőssé válik a személy, akkor lép egy szintet feljebb a megelőző csoportba.
  • Ezeket a csoportokat (megelőző csoport) önkéntes terapeuták vezetik, akiket a fizioterapeuta tanít be, nem kapnak a tevékenységükért fizetést, csak visszacsatolást, valamint esetenként ajándékkártyát.
  • A tréning programja új-zélandi gyakorlatsoron alapszik és 40-60%-os csökkenéshez vezet az esések számában.
  • Ez a program egy államilag elismert program része, és van otthon végezhető változata is.
  • Továbbá tájékoztattak minket arról, hogy Magyarországon is volt képzés 2015 augusztusában 10 fő részére, tehát hamarosan hazánkban is találkozhatunk a programmal és hatásaival.

Az intézmény másik munkatársa a mindennapi rehabilitációval kapcsolatban mutatott be egy jelenleg is folyamatban lévő, a végéhez közeledő projektet, amely a tréning hatásait vizsgálja.

  • A projekt 2014 októberében kezdődött és 2015 decemberéig fog tartani. 16 gondozott vesz részt a vizsgálat során.
  • A program a személyes célok meghatározásával kezdődik, szoros együttműködés alakul ki a felek között (gondozott-gondozó). A tréning otthon van, illetve a ház körül.
  • Az állapotfelmérések a következő időpontokban történtek meg: kezdetben, 10. hét, 6. hónap és 12. hónap után.
  • A program célja, hogy visszaadja az önbizalmat a páciens számára a saját képességei iránt.
  • A program esetében oda kellett figyelni a csoport kiválasztásánál, a folyamatos koordinációnál, a tudásmegosztásnál, és a személyes motiváció alakította ki a tréningeket.

Oppegård Önkormányzat képviselője tartott tájékoztatást az önkormányzatról: a város 27 000 fő lakossal rendelkezik, 37 km2-en és 1700 fő önkormányzati alkalmazott dolgozik a közszférában és az önkormányzatot három település alkotja. A városra jellemző az elég magas számú és jól képzett munkaerő-állomány, ennek megfelelően az átlagbérek is igen magasak.

A lakosság száma 20-25%-al fog megnőni 2040-re, a 80 év felettiek száma viszont drasztikusan megnő (majdnem kétszeresére), és ez ki fog hatni a foglalkoztatottságra is.

Nem csak a városra jellemző, hanem az egész országra, hogy az emberek igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtására rendezkedtek be.

Az önkormányzat három idősotthont működtet, és biztosítania kell a különböző intézmények közötti zavartalan átjárást, áthelyezést.

Célja az önkormányzatnak továbbá az, hogy a sok részmunkaidőben foglalkoztatott személyt, teljes munkaidőben foglalkoztathassa.

Kiemelték az előadók, hogy a női foglalkoztatottak nagy része (kb. 80%) teljes munkaidős. Ez viszont kontrasztot alkot az önkormányzati szektorban dolgozók arányával, ahol a női munkavállalók csupán 53%-át foglalkoztatják teljes munkaidőben.

Az 1980-as évektől sok a részmunkaidőben dolgozók száma, amely a mai napig problémát jelent.

Az egyes területeken, városokban más-más tradíció alakult ki a hétvégi munkavégzés kapcsán. Oppegård-ban minden 4. hétvégén dolgoznak. Az így kialakult időközökben, lyukakban nem tudnak szakképzett ápolót foglalkoztatni.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy sokan nem is szeretnének teljes munkaidős foglalkoztatásban dolgozni, részmunkaidőben dolgozni egyfajta hagyománnyá alakult.

Az idősellátással kapcsolatban speciális apartmanokat alakítottak ki, ahol nagyrészt önállóan képesek ellátni magukat az idősek. Az önkormányzat 3 ilyen központot működtet, a legnagyobb 85 apartmant koordinál. Az önkormányzatnál egy teljes osztály foglalkozik ezzel a területtel a nap 24 órájában, a hét minden napján. Egy 4. központot is létre kívánnak hozni a közeljövőben, amely így 60-70 db apartmannal többet jelentene.

Az ellátási forma esetében nincs belépési díj, az önkormányzat az apartman tulajdonosa, az ott élő személy havi bérleti díjat fizet.

Az állam is támogatást nyújt a fenntartáshoz, illetve előírásokat határoz meg az apartman méreteit illetően (egy apartman kb. 50 m2 területtel rendelkezik).

Az önkormányzat költségvetéséből 60 millió NOK-át tesz ki az otthoni ellátás fenntartása. A települést 4 körzetre osztották, költségkímélés illetve környezetük óvása céljával elektromos autókat vezetnek és elektromos biciklikkel látják el a gondozók a feladataikat.
Az ellátás formáját és mértékét az igény határozza meg, bizonyos szolgáltatások ingyenesek, amelyek az egészségügyi alapellátás részét képezik.
Az ellátások esetében a díjszabás a jövedelem függvénye. A meghatározott keretösszegnél kevesebb jövedelemmel rendelkezőknél arányosítanak és úgy alakítják ki, hogy a nyugdíjuknak ne a teljes egészét kelljen befizetni.
Az önkormányzat illetékes osztályát a kórház keresi fel, és együtt dolgozzák ki a páciens számára a megfelelő ellátást. (A házi orvossal is konzultálnak az esetleges gyógyszeres kezelést illetően.)
4 hét majd 6 hónap elteltével újravizsgálják a páciens állapotát, és amennyiben szükséges, változtatnak az ellátáson.

Greverud nevű idősek otthonában tettünk látogatást, ahol a szervezet osztályokra bontottan foglalkozik az idősekkel.
Az intézmény saját orvost, specialistákat foglalkoztat az ápolók és gondozók mellett. Ezen felül külön termet biztosítanak külsős terapeuták és foglalkozásaik számára.
A vacsorát egy oslo-i cég biztosítja, az egyéb étkezéseket a melegítő konyhában készítik el.
Az idősek otthona költségvetése mintegy 55 millió norvég koronát tesz ki.
Az intézmény 110 fős személyzetéből 79 főt foglalkoztat teljes munkaidőben, amelynek 60%-a segédápoló és 40%-a szakképzett ápolót jelent, de a képzetlen munkaerő is elkezdi a képzést.
A 72 bentlakó gondozott közül 54 fő hosszú távra költözött az otthonba, 18 fő határozott időre tette ezt. Ezen felül 30 főt nappali ellátás keretében gondoznak.
Az intézményben a standard szoba mérete 22-24 m2/személy, amely magában foglalja a fürdőszobát is. A hosszútávon ott élők saját szobával rendelkeznek, ahová személyes tárgyaikat, akár saját bútoraikat is bevihetik.
Az intézmény számára kihívást jelent az átlagos 10%-os napi betegállomány arány, illetve az ápolótoborzás (részmunkaidős). Ezen felül a növekvő igényeket is nehéz folyamatosan kielégíteni, ezért fordít Norvégia nagyobb figyelmet az egészség és az aktivitás megőrzésére, hogy ezáltal ne legyen szükség ezekre a szolgáltatásokra.

Következő nap Øvre Eiker Önkormányzatához látogattunk el, és az előadások előtt tettünk egy rövid sétát az idősek otthonának konyhájában.

A modern technikával felszerelt konyhában láthattuk, hogy milyen eszközökkel és alapanyagok felhasználásával készül a meleg étel. Az intézmény konyhája 300 adag ételt képes elkészíteni, amelynek nagy része kiszállításra kerül. Nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra, ennek jegyében készülnek az ételek.

A Szövetség delegációját és a magyar idősellátást Dr. Sütő László alelnök mutatta be, majd a vendéglátó önkormányzat egészségügyi és ápolási osztályának vezetője tartott előadást az önkormányzatról.

Øvre Eiker Önkormányzatához három település tartozik, a közigazgatási központja Hokksund község. Az önkormányzat 18 ezer lakossal rendelkezik.
A szervezeti felépítés szerint az egészségügyi és ápolási osztály a jegyző alá tartozik. Körülbelül 1200 önkormányzati alkalmazottat foglalkoztatnak.
Az osztály hatáskörébe tartozik a házi segítségnyújtás, az idősotthonok működtetése, pszichiátriai ellátás, fogyatékkal élők segítése, a gyermekvédelem és családügy.

Az önkormányzat költségvetésének bevételi oldalán 36%-ot az állami támogatás, 35%-ot a saját adóbevételek és 10%-ot a szolgáltatási díjbevételek tesz ki. A kiadási oldalon a legnagyobb összeget, a költségvetés 40%-át a szociális ellátásokra költik. 21%-ot fordítanak az oktatásra és 13%-ot a bölcsődei és óvodai ellátásra.
Az osztály költségvetését a központi kormányzat, az önkormányzat, az ellátást igénybevevők és rokonaik hozzájárulásai teszik ki. Az ellátottak hozzájárulásának összegét az önkormányzat határozza meg.

Havonta 1158 fő veszi igénybe az önkormányzat szolgáltatásait.

Az intézményről az otthon egyik orvosa tartott rövid ismertetőt. A különálló rehabilitációs részlegen rövid időre tudják fogadni a pácienseket, ahol hospice szolgáltatást és nappali ellátást igényelhetnek a gondozottak. Ezzel a részleggel segítik elő, hogy a kórházakba felvettek számát és a kórházban töltött időt csökkentsék, amely a nemzeti koordinációs reform részét képezi.
Akut betegek számára is kialakítottak részleget, ahol a stabil állapotú és egyértelmű diagnózissal rendelkező gondozottakat tudják ellátni.

Mint ahogyan egész Norvégiára jellemzően, itt is a megelőzésre koncentrálnak. Ami az Øvre Eiker Önkormányzatára jellemző, hogy kiemelt hangsúlyt fektetnek a táplálkozásra.
A statisztikák kimutatják, ahogy az idős emberek száma nő, egyre gyakrabban találkoznak rosszul táplálkozó és a nem elég táplálékot fogyasztó idősekkel.
A kiegyensúlyozatlan táplálkozás fő oka a betegségek kialakulása. Ez egyre gyakoribb probléma és rendkívül súlyos következményekkel jár az idősek számára.
Az idősek 38%-ánál vehető észre az alultápláltság, amely meghosszabbítja a kórházi tartózkodást, nem gyógyulnak megfelelően a betegek és növeli a halál bekövetkezését.
Az alultápláltságnak gazdasági vonzatai is vannak, az önkormányzatok, az állam biztosította szociális ellátásokra lesz szükségük.

A megelőzés érdekében vizsgálatot indítottak a táplálkozási szokásokról, azt kiemelve, hogy milyen hatással van a gyógyszeres kezelés a táplálkozásra. A tanulmányokra nagy szükség van, amely a technológia és forráshiány miatt jelent kihívást.

Későbbi terveikben szerepel egy tudományos projekt, melyben felmérést készítenének a gondozottak táplálkozási szokásai kapcsán. Illetve, hogy a különböző diéták, táplálkozási formák milyen hatással vannak a testsúlyra, és a mindennapi élet tevékenységei, a gyógyszeres kezelések hogyan befolyásolják táplálkozást, és ez által a testsúlyt.
A projekt részét képezi az orvosok, ápolók és az önkormányzat közötti hatékony együttműködés kialakítása.
A projekt 2016 telén kezdődik majd el, és 6 hónapig fog tartani.

A következő helyszíni látogatásunk egy napközbeni ellátást nyújtó centrumban volt, ahol a napközbeni ellátás mellett kényelmi szolgáltatásokat is nyújtanak az időseknek, és az odalátogatóknak is. Az intézmény nyitott mindenki számára, de elsősorban az időskorúak veszik igénybe a szolgáltatásokat, mint fodrászat, lábkezelés, stb. De van arra is lehetőség, hogy a segédeszközzel élők műszereit megvizsgálják és beállítsák, ha szükséges (pl. hallókészülék). A centrumban többféle tréning közül választhatnak, amellyel fejleszthetik egyensúlyukat, erőnlétüket. Emellett klubbok is működnek az épületben, ahol társasjátékokat játszhatnak és ezek során emberi, közösségi kapcsolatokat alakíthatnak ki.

Norvégiában a cél elsősorban az idősellátásnál az, hogy minél tovább otthon maradhasson az ember, minél tovább képes legyen önállóan ellátni magát, függetlenül élni. Ezért fontos, hogy ilyen napközi intézmények álljanak az idősek rendelkezésére.

Mindezek mellett jelzőrendszer kiépítésére, házi gondozásra, rövid benntartózkodásra és rehabilitációra is lehetőség van. Az önkormányzat részéről előnyt jelent az, hogy az összes szolgáltatást egy vezető felügyeli és koordinálja, ezzel megkönnyítve az átjárhatóságot.

Fontos, hogy jó kapcsolat van az egyes részek között, a megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek az ott dolgozók, és biztosított a megfelelő eszközellátottságuk is.

Viszont a változó igényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az idősek jó része szociálisan aktív, a kényelmes élethez szokott, ezáltal nőnek az elvárásaik, amelyeknek meg kell felelni. Egyre több önkéntesre lesz szükség, akik segítik az önkormányzati dolgozók munkáját. Az önkéntesek elsősorban abban segítenek, hogy a meleg ételt eljuttatják a gondozottakhoz.

Ezután került bemutatásra az ún. jóléti technológia, amely használatára egyre jobban odafigyelnek és használják a mindennapokban. A fókusz itt is a felhasználón van, a felhasználó megtalálása, majd igényeinek felmérése a feladat. A különböző felhasználók igényeire szabják az eszközöket, ezzel is könnyítve mind a páciensek mindennapjait, mind a szolgáltatást nyújtók munkáját, mind a rokonok és családtagok életét.

A jóléti technológia 20%-a maga a technológia, és 80%-a pedig a logisztika, a munkamegosztás. A technológia alatt a ma rendelkezésre álló eszközöket értjük: iPad, Tablet, amely segítségével a gondozó naprakészen vezeti az esetleges változásokat, eseményeket, igényeket.

A jelzőrendszer is többféleképpen állítható össze, egyénileg választható riasztó karkötő, nyaklánc vagy mobiltelefon.

2016 évre vonatkozó terveik között szerepel elesés jelző rendszer kialakítása, kiépítése; gyógyszer beszedésére figyelmeztető készülékek beszerzése; folyamatos tréningek a felhasználók és a személyzet számára, hogy a rutint valódi munka közben szerezzék meg a dolgozók.

Az előadásokat követően az önkormányzat által fenntartott, a demenciában szenvedő betegek számára létrehozott központba látogattunk el. Megfigyelhettük a zene jótékony hatását, valamint megtekinthettük a központ apartmanházait is. A központ demens részlegén állandó, éjjel-nappali felügyelet van, emiatt nem csak a betegek, hanem a gondozók számára is kényelmes környezetet biztosítanak.

A nap utolsó állomása egy információs központ volt, ahol a szakemberek az információk átadásáról gondoskodnak kiadványaik, információs napok, személyes tanácsadás, tréningek segítségével. A tréning csoportjai nem csak fizikai gyakorlatok végzésére szerveződnek, hanem elméleti ismereteket is kapnak az egészségmegőrzéssel, helyes táplálkozással kapcsolatban. A csoportokkal instruktor foglalkozik 3 hónapon keresztül, majd a csoport egy tagja veszi át az instruktor szerepét. Ottjártunkkor a 3. induló csoport már a 3. hetében járt. A csoport 30 fős, a legidősebb tagja 94 éves. Ezek a csoportok nem csak az idősek számára nyitottak. Több kor szerinti célcsoport van, amelyek további bővítésén dolgoznak.

A tanulmányutunk utolsó napján Osló legnagyobb kórházában tettünk látogatást, ahol az „Almas Hus”-t tekintettük meg. „Alma háza” egy olyan bemutatóterem, ahol egy demenciával küzdő idős hölgy lakását rendezték be. A lakás lehetővé teszi, hogy a mentális problémával rendelkezők otthon maradhassanak, a saját környezetükbe élhessenek minél tovább. A lakás berendezése, elrendezése, eszközök és technológiák a készségeket, képességeket fejlesztik, biztonságot adnak, segítik a közlekedést és a mindennapi tevékenységek elvégzését.

A színek is fontos szerepet játszanak, továbbá nyomást és mozgást érzékelő berendezések vannak elhelyezve a padló alatt, az ágyban. Elektronikus gyógyszeradagolóval is találkozhattunk, amely hanggal és fénnyel is jelez, ha eljött a gyógyszer bevételének ideje. Ezeken felül GPS-szel, vészjelző gombbal ellátott telefon, riasztó- és jelzőkészüléket is választhat a páciens.

A szobában elhelyezhető egy hordozható tűzoltó készülék, amely vízpára segítségével oltja el a keletkezett tüzet. A fürdőszobában minden állítható magasságú, és kapaszkodókkal van ellátva, hogy ezzel is könnyítsék a mindennapi életet.

A tanulmányút során jól megfigyelhető volt, hogy a norvég idősellátásban a prevencióra fektetik a legnagyobb hangsúlyt. Arra törekednek, hogy minél tovább otthon maradhassanak az idősek, minél tovább képesek legyenek függetlenül és önállóan ellátni magukat, végezni mindennapi tevékenységüket.
Azt is megtapasztalhattuk, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a gondozók, a gondozottak és az önkormányzat vezetői.
A tanulmányút nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy résztvevők a látottakat és hallottakat alapul véve akár meg is valósíthassák a norvég példákat, amellyel az idősek mindennapjait tehetik könnyebbé, élhetőbbé.